Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Bolygók linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Bolygók képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: bolygok.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 86 db
10-50 millió évre volt szükség a bolygók kialakulásához

10-50 millió évre volt szükség a bolygók kialakulásához

A Napunkhoz hasonló közeli csillagokat övező porkorongok vizsgálata arra utal, hogy akár minden ötödik ilyen csillag körül Földhöz hasonló kőzetbolygók keletkezhetnek. A csillagok körüli bolygórendszerek, hasonlóan saját Naprendszerünkhöz, a központi csillag körüli porkorongból, egy ún. protoplanetáris korongból alakultak ki. Az ebben levő anyag először apró csírákká csomósodik, majd a bolygócsírák egymás közötti ütközései, összetapadásai révén egyre nagyobb égitestek alakulnak ki. A porkorong anyaga végül viszonylag kis számú nagyobb égitestbe, bolygókba és holdakba koncentrálódik. A folyamat leírásán túl azonban a jelenlegi modellek nem képesek előrejelezni azt, hogy hány tejútrendszerbeli csillagnak lehet valóban ilyen módon kialakult bolygórendszere. Michael Meyer (University of Arizona) és kutatócsoportja a kérdés eldöntésére különböző korú közeli, a Naphoz hasonló csillagokat vizsgált meg. Mivel a porkorong központi csillag által felfűtött anyaga infravörös tartományban sugároz, a kutatók a Spitzer infravörös űrtávcsövet használták méréseikhez...

A Bolygók csillagászati és asztrológiai jellemzői

A Bolygók csillagászati és asztrológiai jellemzői

A naprendszer bolygói a naptól mért távolságuk sorrendjében a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Az asztrológiában az égitesteket bolygóknak nevezzük beleértve a Napot (állócsillag) és a Holdat is. A Nap és a Hold Földről nézve ugyanúgy változtatják helyüket a zodiákus jelekben, mint a többi valóságos bolygó.

A bolygók keletkezésének folyamata porszemcséktől égitestekig

A bolygók keletkezésének folyamata porszemcséktől égitestekig

A Naprendszer bolygóinak összeállása cigarettafüsthöz hasonló finom porszemcsékből indult, amelyek fokozatosan milliméteres, centiméteres, majd méteres, végül néhány kilométeres) anyagcsomókká, planetezimálokká álltak össze. Ezek kis sebességgel történt rugalmatlan ütközése, egymáshoz tapadása hozta létre a 100-1000 kilométeres méretű bolygócsírákat, amelyekbe további planetezimálok ütközve bolygóembriókká nőttek. További növeke­désük következményeként több száz test keringett a Naprendszerben, amelyek végül egy­másba csapód­va létrehozták a ma is létező nyolc nagybolygót. A koronggá lapuló szoláris ködben összetapadó ásványszemcsék, majd a belőlük halmozódó kis testek, végül a nagyobb méretű planetezimálok mindvégig a 'begyulladó' Ősnap körül keringtek. Az ütközések során, a sebességüktől és a méretüktől függően összeálltak vagy szétdarabolódtak. A kisebb égitestek számának felezési idejét (half life)(ami az az időtartam, amíg a planetezimálok felét a nagyobb méretűek 'belsöprik')a Naprendszer keletkezésének kezdeti időszakában 10-30 millió évre teszik. Néhány tízmillió év alatt több száz darab 100-1000 km-es nagyságrendű bolygócsíra állt össze belőlük, amelyek ezután további ütközésekkel létrehozták a bolygóembriókat (proto-égitesteket), majd a mai bolygókat...

A bolygók mozgása

A bolygók mozgása

Már az ősi pásztornépek is figyelték az égbolt jelenségeit, változásait. Élénk képzelettel megszemélyesítették a csillagképeket, és igyekeztek magyarázatot találni azok elhelyezkedésének megváltozására. Ezekben sok volt a meseszerű elem. A hajózás fejlődése tájékozódási támpontokat igényelt a parttól távoli utak alatt is. A csak fantáziára épülő elképzeléseket olyan világképek megfogalmazása követte, amellyel valóságosnak gondolt magyarázatokat lehetett adni az égitestek mozgására. Az első, az egyház által is elfogadott világkép Klaudiosz Ptolemaiosz (85?-165?) nevéhez kapcsolódik. Az ő alapgondolata az volt, hogy a világmindenség középpontjában a Föld áll, és körülötte kering az összes égitest, amelyeket a különböző távolságra levő kristályszférák hordoznak...

A Föld

A Föld

A Föld a Naptól a harmadik, méretét tekintve pedig az ötödik legnagyobb bolygó, a legnagyobb a négy földszerű belső bolygó közül. Színe is erősen elüt a szomszédos bolygókétól. Amennyire tudjuk Földünk egyedülálló a Naprendszerben abban, hogy folyékony víz van a felszínén és élet van rajta. Egyedül a Naptól ebben a távolságban találhatunk folyékony vizet, amely létfontosságú az élet számára. Víz nélkül nem fejlődhetett volna ki az élet és a fennmaradó szén-dioxid burokból olyan légkör alakult volna ki, mint a Vénuszé, és attól a Föld felszíne is sivataggá vált volna. A Föld forgása, keringése: A Föld is a Naprendszer egyik bolygója. Jóllehet úgy szoktunk bolygónkra tekinteni, mint a 'terra firmá'-ra, mint a stabilitás szimbólumára, a Föld valójában egy óriási űrjármű, amelynek átmérője több mint 12000 kilométer, és amelyik 30 kilométeres másodpercenkénti sebességgel száguld pályáján. Keringésén kívül a Nappal és Naprendszerünk többi bolygójával együtt körülbelül másodpercenként 20 kilométeres sebességgel haladó mozgást is végez a Herkules (Hercules) csillagkép irányába. A Föld tengely körüli forgása következtében az Egyenlítő minden pontja óránként több, mint 1600 kilométert tesz meg. A földpálya alig különbözik a körtől. Az eltérés oly csekély, hogy papíron nem is lehet másképp ábrázolni, mint kör alakjában...

Hirdetés
A Föld bolygó

A Föld bolygó

Felületének több mint kétharmadát víz borítja. Ez tette lehetővé évmilliárdokkal ezelőtt, hogy kialakuljon az élet. A mai szárazföldek körülbelül kétszáz millió éve még egységet alkottak, ám az akkori őskontinens széttöredezett, darabjai azóta is évente pár centiméterrel arrébb csúsznak. A kéregmozgások miatt mindenfelé magas hegységek, mély repedések tarkítják a kontinenseket. Bolygónk körül igen vékony légkört találunk: ami a levegőből jelentős, az kevesebb a bolygóhoz viszonyítva, mint az alma héja az almához képest. Ezt 78%-ban nitrogén, 21%-ban oxigén, 1%-ban pedig szén-dioxid, vízgőz és egyéb gázok alkotják. Felsőbb rétegeiben jelentős mennyiségű ózont is találunk, amely megvéd a Nap veszedelmes ibolyántúli sugaraitól. Ha e sugárzások mind elérnék a felszínt, az élet elpusztulna ezen a bolygón. A légszennyezés miatt azonban ritkul a magaslégköri ózonréteg, s már kimutatható a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése és annak következményei...

A Föld, mint bolygó

A Föld, mint bolygó

Földünk felszínét két jól elkülöníthető egységre oszthatjuk, a hatalmas óceáni medencékre, és az ebből hirtelen kiemelkedő kontinensekre, amelyekhez a jelenleg víz alatt álló selfterületek is hozzá tartoznak. A Föld kialakulása után az összeállási folyamat és a radioaktív anyagok keltette hő miatt megolvadt, belseje differenciálódott, vagyis a nehezebb elemek a mélybe süllyedtek. 3500 km sugarú magjában főként fémek, az ezt körülvevő köpenyben inkább szilikátok vannak, akárcsak a felső, átlagosan 30-35 km vastag kéregben. Átlagos felszíni hőmérséklete +15 °C, poláris tartományait jégsapka borítja, ami a Föld életének egészét figyelembe véve ritka jelenség. Alakja nem gömb, hanem forgási ellipszoid, ugyanis a forgás miatt egyenlítője kidudorodik. Az egyenlítői sugár 21,5 km-rel hosszabb, mint a poláris, ám a geofizikai mérések szerint alakja még a forgási ellipszoidtól is eltér egy kicsit. A déli saroknál picit behorpad, az északinál kicsúcsosodik, ám a maximális eltérés alig 25 méter. A déli mérsékelt területek pár méterrel magasabban, az északiak pár méterrel alacsonyabban vannak az átlagosnál. Ez a körte szerű forma a geoid...

A Földhöz hasonló bolygót találtak a csillagászok

A Földhöz hasonló bolygót találtak a csillagászok

Csillagászok megtalálták a Földhöz leginkább hasonlító bolygót a Naprendszeren kívül. A Mérleg csillagképben keringő bolygó képes megtartani felszínén a vizet, vagyis lehetnek rajta óceánok - tehát élet is. Svájci, francia és portugál tudósok fedezték fel a bolygót, amelynek az átmérője becslések szerint a földinek másfélszerese, tömege pedig ötször akkora. Az exobolygó - ahogyan a Naprendszeren kívüli bolygókat nevezik - egy úgynevezett vörös törpe, a Gliese 581 jelzésű csillag körül kering. A csillagtól mért távolsága ugyan csak 14-ed része a Nap-Föld távolságnak, de mivel a csillag kisebb, hűvösebb és kevésbé fényes, mint a Nap, a bolygó 'lakható' övezetben van a tudósok feltételezése szerint. A hőmérséklet a felszínén 0 és 40 Celsius fok között ingadozik...

A Mars

A Mars

Valószínűleg feltűnő vörös színe ihlette az ókor emberét, hogy a római hadistenről nevezze el. Noha csak feleakkora, mint a Föld, az összes égitest közül mégis ez hasonlít legjobban lakóhelyünkhöz. A Marson egy nap alig tart tovább, mint a mi bolygónkon, és hasonló tengelyferdeségének köszönhetően még évszakok is megfigyelhetők rajta. A felszíne is csaknem ugyanolyan változatos. A sarkokat fehér, víz és szén-dioxid alkotta jeges pólussapkák fedik. Hegyeket, sőt óriási, régen kialudt tűzhányókat mászhatnánk meg a bolygón. A Marson található a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons, amely közel huszonhat kilométer magas (háromszor magasabb, mint a Föld legnagyobb hegyei) és a lába a Kárpát-medence egészét(!) betakarná. A Földön a hasonlóan nagy vulkánok a súlyuk miatt belesüllyednének a kéregbe, itt viszont a Mars gyenge gravitációja miatt a vulkáni hegyek kisebb súlyúak...

Hirdetés
A mars bemutatása

A mars bemutatása

A Mars a Földnél mintegy másfélszer távolabb van a Naptól, így fele annyi hőt kap, mint a Föld. De ez az egyetlen bolygó, amelynek légköre vagy nappali hőmérséklete hasonlít a Földére. A Mars átmérője éppen csak valamivel nagyobb a földi átmérő felénél, de tömege a Földének csak egy tizede, így a felszíni nehézségi gyorsulása a földinek kb. harmada. Egy marsi nap 40 perccel hosszabb a földi napnál, azonban egy év a Marson csaknem két földi év. A Mars egyenlítői síkja 25,19°-os szöget zár be a pályasíkkal, így a bolygón hasonlóan a Földhöz léteznek évszakok. A Mars pályája és forgása: Forgástengelyének ferdesége (amely 24 fok, azaz a Földével csaknem azonos) miatt a Marson is vannak évszakos változások, hasonlóképpen mint Földünkön. Minthogy azonban a marsi évek nagyjából kétszer olyan hosszúak mint a földiek, az ottani évszakok is kétszer annyi ideig tartanak mint a Földön. A Mars keringési pályája a Földénél jóval elliptikusabb, így a bolygóra jutó napenergia napközelben 40%-kal nagyobb, mint a Naptól távol. Ezért az évszakok sokkal szélsőségesebbek mint nálunk. A Mars északi féltekéjén a tavasz kb. 199 földi napig tart, 52 nappal hosszabb mint az ősz.

A Merkúr

A Merkúr

A Merkúr a Naphoz legközelebbi, méretét tekintve a második legkisebb bolygó. Nála csak a Plútó kisebb. A Merkúrénál nagyobb átmérővel két hold is büszkélkedhet, ezek a Ganymedes és a Titán. Igaz ugyan, hogy a Merkúr sűrűsége kb. háromszor nagyobb az őt leköröző holdakénál. A Merkúrnál csak a Jupiter, a Vénusz és időnként a Mars ragyog fényesebben az égen, mégis elég nehéz megfigyelnünk, mert mindig a Nap közelében jár. Kicsiny pályaátmérője miatt sohasem távolodik el 28 foknál messzebbre a Naptól, és ezért csak akkor figyelhető meg távcső nélkül, amikor este vagy hajnalban a horizont közelében tartózkodik. A bolygó észlelését az is nehezíti, hogy korongjának átmérője még távcsőben is rendkívül kicsinynek látszik. A Merkúrnak nincs holdja...

A Neptunusz

A Neptunusz

Néhány évvel az Uránusz felfedezése után feltűnt, hogy a bolygó nem az előre jelzett pályán mozog. E jelenséget csakis egy távolabbi égitest vonzó hatásával tudták megmagyarázni, ezért megindult a kutatás egy újabb bolygó után. Bonyolult matematikai számításokkal próbálták az ismeretlen planéta égi helyzetét meghatározni, melyet, több évi kutatás után, Le Verrier francia csillagász számításai alapján Gallénak, a berlini csillagvizsgáló egyik munkatársának 1846-ban sikerült felfedeznie. Az újonnan felfedezett égitestet a tenger istenéről nevezték el. A Neptunusz is gázbolygó és négyszer nagyobb, mint a Föld. Rendkívül távol kering a Naptól, melyet a felfedezése óta még egyszer sem került meg, ehhez százhatvanöt földi évre van szüksége. Az Uránuszhoz hasonlóan ez az égitest is viszonylag kicsi kőzetmaggal rendelkezik, melyet víz, ammónia, valamint metán keverékéből álló 'óceán' burkol. Nagyon kevés kráter látható rajta, ami arra utal, hogy a bolygó felülete meglehetősen fiatal...

A Neptunusz felfedezése

A Neptunusz felfedezése

1846. szeptember 23-án a berlini csillagvizsgáló igazgatója, Johann Gottfried Galle egyik asszisztensével együtt felfedezte a Naptól számított nyolcadik bolygót, amit a római tengeristen után, Neptunusznak neveztek el. 1846. szeptember 23-án a berlini csillagvizsgáló igazgatója, Johann Gottfried Galle egy távcső segítségével asszisztensével felfedezte a Naptól számított nyolcadik bolygót, amit a római tengeristen után, Neptunusznak neveztek el. A bolygó szimbóluma a háromágú csillag, ami Neptunusz istent is jelképzte. A feltételezések szerint már Galileo Galilei is látta a Neptunuszt, azonban feljegyzéseiből kiderült, hogy közönséges csillagnak tartotta...

A Szaturnusz

A Szaturnusz

A Szaturnusz a gázból álló óriás, a Jupiter után a Naprendszer második legnagyobb bolygója. Az ókorban is ismert bolygók közül a Szaturnusz a legtávolabbi. Évszázadok óta gyűrűs bolygóként ismeretes, a négy óriásbolygó közül a Szaturnusz gyűrűi a legimpozánsabbak.Távcsővel vizsgálva pompás látvány nyújt. A Jupiterhez hasonlóan ezt a bolygót is az egyenlítőjével párhuzamos, világos és sötét csíkokból álló mintázat borítja, de a sávok sokkal szabályosabbak, bár kevésbé körülhatároltak, mint a Jupiter sávjai, és színük is halványabb. A fénylő foltok is ritkábban tűnnek fel. Bár a Szaturnusz lassabban forog tengelye körül, mint a Jupiter, mégis kissé lapultabb annál. Tömege kicsit kisebb, mint a Jupiter tömegének egyharmada, térfogata pedig valamivel nagyobb mint a Jupiter térfogatának fele, ez a legkisebb sűrűségű bolygó, sűrűsége kisebb mint a vízé...

A Vénusz

A Vénusz

A Vénusz a Naptól számítva a Naprendszer második bolygója. A bolygók közül a Vénusz pályájának alakja közelíti meg legjobban a kört. A pálya lapultságát jellemző excentricitás értéke 0,01-nál kisebb. Vénusz (görög megfelője Afrodité) a római mitológiában a szerelem és a szépség istennője. A Vénusz a legfényesebb bolygó, valószínűleg innen ered elnevezése is. A Vénuszt magyarul Esthajnalcsillagnak is nevezik, mert a Naphoz való viszonylagos közelsége miatt vagy koraeste, vagy hajnalban figyelhető meg. Hasonlóan a Merkúrhoz (és a Holdhoz), a Vénusz is mutat fázisokat. A Vénusz fázisait távcsővel először Galilei figyelte meg; ez a megfigyelés fontos érvként szolgált a heliocentrikus világkép elfogadásához...

A Vénusz felhőrendszere, a bolygó légkörének leírása

A Vénusz felhőrendszere, a bolygó légkörének leírása

A Vénusz - többek között - annak köszönheti ragyogó fényét, hogy a sűrű és felhős légkörének albedója (azaz fényvisszaverő-képessége) igen nagy. A világűrből érkező látható fény 65%-át visszaveri, azaz albedója 0,65. Ennek a sűrű légkörnek köszönhetően teljesen reménytelen optikai távcsövekkel megpillantani a felszínét. Az első távcsöves megfigyelések alapján a kutatók feltételezték, hogy a légkörben található felhők a földihez hasonlóan vízgőzből állnak, és ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a Vénusz felszíni körülményei nagyon hasonlóak lehetnek ahhoz, amilyen a Föld felszínén volt a triász, a jura és a kréta földtörténeti korokban (250-65 millió év)...

Az exobolygók keresésének módszerei

Az exobolygók keresésének módszerei

Az exobolygók közvetlen megfigyelése nagyon nehéz (mivel a csillag fényereje elnyomja a megfigyelt exobolygóét), ezért számos olyan módszert dolgoztak ki, amellyel a csillagok jelenleg láthatatlan kísérőit ki lehet mutatni. Eddig mindössze néhány esetben lehetett az anyacsillag körül keringő bolygót lefényképezni. 2006 szeptemberében ezek közül csak a 2M 1207b, később néhány másik égitest bolygó mivoltát erősítették meg független megfigyelésekkel (ha a kísérő tömege nagyobb 13 Jupiter-tömegnél, akkor barna törpéről, azaz csillagról beszélünk), néhány másik rendszer még várja a megerősítést (GQ Lupi b, AB Pictoris b, SCR 1845 b, 1RXS J160929.1-210524). Emiatt az ilyen rendszerek felfedezésére elsősorban indirekt módszerek léteznek...

Tuti menü